Nem a te hibád

Dedikálva küldöm Neked!

„Személyes intim történetek gyűjteménye arról, hogy hogyan bánunk egymással és önmagunkkal.” Feldmár András pszichológus, pszichoterapeuta

Nem lehet egyetérteni azzal, hogy öröm helyett bele kell halni az életbe. 

Az élete során előbb vagy utóbb mindenki felteszi magának a nagy kérdéseket. Vannak törvények, amelyek elkerülhetetlenek. A kérdés az, hogy válaszokat is akarsz-e? Saját és egyedi válaszokat.

A legfontosabb talán az, hogy ne bántsd magad azzal, hogy a Te hibád, ha látszólag nem szuper az életed, annak ellenére, hogy a lehetőségeidhez képest mindent megteszel. Más oka van – nem az, hogy minden a Te hibád lenne.

Talán erről szól ez a könyv. Hogy megnyugtató válaszokat keressünk együtt. Önszeretet, megbocsátás, elengedés, sors, karma, önismeret, teremtés… Mantraszerűen ismételgetett megoldási lehetőségek, de mi van mögöttük? Miért nem megy? Most tényleg! Annyira szerencsétlen vagy, hogy ezt nem tudod megcsinálni? Nem. Nem vagy az!

Barna Berni legújabb könyvében egy hosszú betegséget követően annak járt utána, melyek azok a mély okok, amelyek miatt sokszor nem működnek a végtelenségig ismételt önfejlesztési technikák. Miért válik sokszor mindez hibáztatássá, és miért érezzük úgy, hogy nem megoldást, hanem újabb szorongást hoz az életünkben.

A saját történetein keresztül vezet végig azokon a kérdéseken, amelyeket naponta akarnak lenyomni a torkunkon. Egy kicsit más szemléletmóddal néz rá a legfontosabb dolgokra. Kicsit holisztikus, kicsit spirituális, kicsit realista módon is, de nem elvadulva, hogy senkinek ne kelljen megint rosszul éreznie magát. De választ mindenki csak maga kaphat. Ezért a könyv abban is segít, az írónő milyen kérdéseket tett fel magának.

„Elsírtam magam. Ez a könyv egy feloldozás az ember lelkének.” – Szabó Patrícia kommunikációs szakember, a neszeszer.blog.hu alapítója

“Sokszor nem is az a kérdés, mit kellene tenned, hanem hogy hogyan? Ez a könyv azokat szólítja meg, akik úgy érzik, itt az ideje kisöpörni magukból a szemetet, a sémákat, és helyet adni az újnak, ami jön.” Pap Éva író